A mágnesezhető-poros vizsgálat alapja, hogy a ferromágneses anyagokon átmenő mágneses fluxust az útjukba eső folytonossági hiányok eltérítik. A hibahelyeket kitöltő levegő, gáz vagy zárvány mágneses permeabilitása lényegesen kisebb a vizsgált anyagéhoz képest, ezért az erővonalak ezeken, a helyeken nem tudnak átjutni, hanem megkerülik azokat. Ha a folytonossági hiány a felületen, vagy a felület közelében van, az a fluxust a levegőbe is kikényszerítheti (szórt fluxus). Ilyenkor a felületre vitt ferromágneses por az eltérítés helyén feldúsul, és a folytonossági hiány láthatóvá válik.
A hibák kimutatására használt vizsgálóanyagoktól függően megkülönböztetünk száraz-, és nedves-eljárást. A szárazeljárás esetén vizsgálóanyag por (pl. Fe3O4 azaz magnetit), nedveseljárás esetén a vizsgáló port hordozó folyadékban (pl. olaj) szuszpendálják. Mind a száraz-, mind a nedves-eljárás elvégezhető színes vagy fluoreszkáló anyagokkal is. Fluoreszkáló anyaggal történő vizsgálatkor ultraibolya sugárzással kell a jelzőfolyadékban lévő anyagot gerjeszteni, hogy az látható fényt adjon.
|
